Lastovo – A „csillagos” sziget

A Horvátország déli részében lévő Lastovo-szigetet kristálytiszta tenger karéjozza, és gyönyörű természeti környezetéről, valamint a helyiek által fumarinak hívott különleges kéményeiről nevezetes. Lastovo azonban még valamivel kitűnik a többi sziget közül – ezek pedig a csillagai. A sziget és az őt körülvevő kis szigetek csoportja ugyanis olyan messze esik a szárazföldtől, hogy mentesül a fényszennyezéstől, s ennek köszönhetően páratlan kilátás nyílik innen a csillagos égboltra. A fénylő pontokkal teleszórt éjszakai égbolt látványától eláll a szemlélődő lélegzete, s ezt a laikus élményt két évvel ezelőtt külföldi csillagfényképészek is megerősítették, miután arra az eredményre jutottak, hogy az égbolt kémleléséhez minden valószínűség szerint Lastovo a legjobb európai hely.

Lastovo látképének jellegzetes színfoltjai a fantáziadús kéményekkel büszkélkedő kőházak. Senki sem tudja, hogy a helybeliek miért fáradoztak azon évszázadokon át, hogy a háztetőkre minél változatosabb kéményeket emeljenek, de tény az, hogy a szigeten, s főként annak régebbi házain aligha találni két ugyanolyan kéményt. A szokatlan kémények emelésének több évszázados hagyománya egészen napjainkig fennmaradt.

Lastovo-t annak szándékával nyilvánították Horvátországban 2006-ban természetparkká, hogy megőrizzék látképét és megannyi kulturális értékét, illetve a sziget, a tenger és a tengerfenék biológiai változatosságát. A sziget tele van kedvelt turisztikai célpontoknak számító szebbnél szebb öblökkel, melyek közül a legismertebb az északi partokon lévő Zaklopatica és Pasadur, a déli partokon lévő Skrivena Luka és Ubli, valamint a Lastovo városka aljában megtelepedett Lučica.

A szigetről első ízben Ladesta vagy Ladeston néven a 6. században történik említés az írásos anyagokban. A stratégiai elhelyezkedésű Lastovot a II. Világháborút követően katonai szigetté minősítették át, s ennek értelemben egészen 1988-ig tiltott terület volt a külföldieknek. Mindez gazdasági stagnálást és a lakosságnak a szigetről történt kitelepülését, ám ezzel egy időben a természet megőrzését is eredményezte.

A CNN őszi dalmáciai barangolást javasol a hajósoknak

A Dalmáciát a Kelet Azúr partjaként és a Földközi-tengeri térség rejtett ékköveként aposztrofáló amerikai CNN tévétársaság Mainsail nevű, havi rendszerességű vitorlás műsorában azt javasolja a hajósoknak, hogy a térséget ősszel keressék fel, amikor már nem olyan nagy a tömeg, ám az idő még kellemesen meleg.

«A dalmát partok akkor tárják fel igazi énjüket a nyugisabb időkre áhítozó látogatók előtt, amikor megritkulnak a turistatömegek, ám az idő továbbra is kellemesen meleg» így a CNN. A Mainsail által javasolt ötnapos őszi vitorlástúra útvonala a történelmileg lenyűgöző Split-től és pazar Hvar-tól Korčula festői szigetéig, illetve Dubrovnik-ig vezet, s Mljet meglátogatását is javasolják.

Kiemelték, hogy az Adria horvát partja középkori kővároskáiról, római romjairól, festői kikötőhelyeiről és kristálytiszta tengervizéről nevezetes, melyek számos szuperjachtot, és a turisták egyre nagyobb tömegeit vonzzák a nyári hónapokban.

A javasolt vitorlástúra helyszíneit ismertetve a CNN kiemeli többek között a Split-ben fellelhető római kori és reneszánsz emlékek gazdagságát, az elkerülhetetlen Diocletianus palotát, valamint a modern kulturális programok sokaságát, melyek közül különösképpen a szeptember közepén megrendezésre kerülő filmfesztivál felkeresését javasolja.

Hvar-t a felső tízezer felkapott búvóhelyeként, a horvát Saint-Tropez-ként méltatja, melynek népszerűsítéséhez maga Brad Pitt, Sharon Stone és Steven Spielberg is hozzájárult.

A CNN Korčulá-ról szólva a sziget szépségein felül kiemeli, hogy ez Marco Polo szülőhelye, és melegen ajánlja a Moreška nevű esemény, illetve a horvátországi és olaszországi egyházi és reneszánsz művészet egyedülálló gyűjteményével rendelkező püspöki kincstár megtekintését.

A műsor szerint Mljet-en a Pomena-öbölben érdemes lehorgonyozni és feltétlenül be kell barangolni az áttetsző tavakkal, megbúvó strandokkal és festői kerékpárutakkal rendelkező Nemzeti Parkot. A vitorlástúra az Adria gyöngyszemeként aposztrofált Dubrovnik városfalainak aljában zárul, amely barokk templomaival, gazdagon díszített palotáival és tükörfényesre koptatott utcáival az UNESCO védettsége alatt álló Világörökség részeként Európa egyik legelragadóbb történelmi városa – áll a CNN tudósításában.

Šibenik – A közeljövőben már a megajachtok is jöhetnek

A Šibenikhez közeli Mandalinában lévő "Prgin" hajós központban (NCP) nemsokára kezdetét veszi az Adria első magjacht kikötőjének építése. A maximum száz méter hosszúságú megajachtok befogadására alkalmas 79 kikötőhellyel rendelkező és tizenhét millió euró értékű marinát a tervek szerint jövő év júniusáig fogják átadni, s az elkövetkező idegenfogalmi szezonban már teljesen gőzzel üzemelhet. Ez lesz a Mediterráneum első olyan marinája, amely az olyan megajachtok fogadására is alkalmas lesz, mint amilyenekkel Roman Abramović, Bill Gates, vagy más gazdag emberek hajókáznak, s akik az új kikötőnek köszönhetően a jövőben talán gyakrabban megfordulnak majd Šibenikben.

Biograd Boat Show – A hajók és a tenger szerelmeseinek vására

A Biograd Boat Show Horvátország első és egyben a legnagyobb őszi hajózási kiállítása, amely az idén tizenkettedik alkalommal gyűjti egybe Horvátország és a régió hajós szereplőit – a marinákat, a chartercégeket, a hajóépítőket és a hajósokat.

A hajók, a hajós felszerelések és szolgáltatások nemzetközi seregszemléje hagyományosan október 21-től 24-ig kerül megrendezésre a Biograd na moru városban lévő Kornati Marinában, amely mint egy 800 kikötőhelyével az Adria három legnagyobb jachtkikötőjének egyike. Mivel éves szinten mintegy 50 regattát és más eseményt rendeznek itt, melyek alkalmával akár 50.000 hajós is megfordul itt, az Adria egyedülálló hajós helyszínének számít. A vásárt a tengerparti város jellegzetes, vendégszerető atmoszférája jellemzi. A kiállítási napokon a napnyugta jelzi a hivatalos „kiállítási” rész végeztét, s az esti programok kezdetét, melyek a késő esti órákig színvonalas vendéglátós és szórakoztató eseményeket kínálnak. A vásár idején néhány regattát is rendeznek, mint például a nyílt vitorlásverseny, vagy a rádió-távirányítású modell vitorlás verseny.

Biograd na moru a horvát királyok egykori koronázó városa, a vásár házigazdája napjainkban Észak-Dalmácia kedvelt üdülőhelye. A horvát partszakasz közepén, a nem kevesebb, mint három nemzeti park (Kornati, Paklenica, Krka vízesés) és két természetpark (Telaščica, Vrana-tó) karéjában történő elhelyezkedése, hosszú időre visszanyúló idegenforgalmi hagyománya, valamint változatos turisztikai, sport-szabadidős kínálata – csupán néhány azon okok közül, melyek miatt feltétlenül érdemes felkeresni Biogradot és annak környékét.

Šibenik - Adriatic Boat Show

A tenger, a hajók és a hajózás szerelmesei nem fogják megbánni, ha szeptember 16. és 19. között ellátogatnak a Šibenik-ben megrendezésre kerülő, használt és új hajókat felvonultató Adriatic Boat Show hajós vásárra. Itt mindent egy helyen megtalálnak, ami a hajóépítéssel és hajózással kapcsolatos.

Az Adriatic Boat Show vásár 160 000 m²-nyi területen népszerűsíti a horvát kishajógyártást és Horvátország hajós turizmusának megajachtos szegmensét, külföldi gyártók és kiállítók nagy számú részvétele mellett. A vásáron mindenféle célú és nagyságú kishajó, motoroshajó, gumicsónak, vitorlás, jacht és megajacht közszemlére kerül.

A hajók és hajós felszerelések széles választékán felül a vásár a kiállítóknak és a látogatóknak egyaránt különösen változatos kísérő programokat kínál: számos koncerttől, divatbemutatótól és sportversenytől egészen a šibeniki régió legjobb vendéglátósai által prezentálandó kulináris választékig.

Az Adriatic Boat Show fennállásának rövid ideje alatt kivételes hajós-vásári eseménnyé nőtte ki magát, amely Šibeniket felrajzolta a világ hajós térképére, minden év szeptemberében elkerülhetetlen célponttá téve azt.

Šibenik a horvát partvidék középső részén, a Krka-folyó forrásánál, két nemzeti park – a Kornati és a Krka – között, a világ egyik legattraktívabb hajós helyszínén helyezkedik el.

Kék zászlós fürdőhelyek és marinák Horvátországban

A Környezetvédelmi Világnap alkalmából az idegenforgalmi szezon kezdetén számos horvát településen immáron 14. alkalommal tűzték ki a kék zászlókat. Ezen felül a horvát fürdőhelyeket elismerésben részesítette az Európa Tanács is, melynek jelentésében az áll, hogy fürdővizeinek tisztaságát illetően Horvátország jóval az európai átlag feletti mutatókkal rendelkezik.

A Kék zászló egy olyan, a tengeri és tengerparti környezet megóvására irányuló nemzetközi ökológiai program, melynek fő célja a területek fenntartható irányítása és a velük való ésszerű gazdálkodás. A programban mintegy 60 ország vesz részt, melyek mindegyikében kiemelt helyet foglal el az idegenforgalom.

Mivel az elismerés csak egy szezonra szól, annak, aki ismételten szeretné elnyerni a kék zászló minősítést, minden évben be kell nyújtania ez irányú kérelmét. Az idén 116 horvát fürdőhely és 20 marina nyerte el a kék zászlót. Közülük a legtöbb, 20, a poreči területen található, majd kilenc-kilenc lobogóval Rovinj és Vrsar következik. Hat részesült ilyen elismerésben a Horvátország kontinentális részén lévő fürdőhelyek közül, melyekből öt a zágrábi Jarun-tavon található.

Mali Lošinj – A vitalitás szigete

Lošinj az idén ünnepli a sziget egészségturizmusának százhuszonötödik évfordulóját. Ez az egyedülálló sziget olyan jól megóvott természeti környezettel büszkélkedhet, melyben a pihenésre és az ellazulásra ráerősítve a tenger és a levegő tisztasága, a kellemes éghajlat, a mediterrán növényzet és az aromatikus illatok igen jótékonyan hatnak az emberre, s hozzájárulnak ahhoz, hogy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb legyen.

A Lošinji szigetcsoport az Osztrák-Magyar Monarchia ideje óta fejleszti egészségturisztikai kínálatát, így nem csoda, hogy Veli és Mali Lošinj szigetét bujazöld növényzete, remek levegője és a tengeri aeroszol miatt már 1892-ben klimatikus gyógy- és pihenőhellyé nyilvánították.

A Primorsko-Goranska megyében, Rijekától százhuszonöt kilométerre lévő sziget egészségturizmusa páratlan klimatikus és természeti adottságain alapszik, melyek Lošinj-t nagymértékben megkülönböztetik a többi kvarneri és adriai célpontoktól. Lošinj sziget a szubtrópusi-mediterrán övezetben fekszik, s igencsak hatásos a bőr- és légzőszervi megbetegedések kúrálásához. A remek levegő, a szubtrópusi behatásokkal rendelkező délszaki éghajlat, a mintegy ezerkétszáz növényfajta, melyek közül közel kétszázharminc gyógynövény, a számos kisebb-nagyobb sziget, a gazdag növény- és állatvilággal rendelkező tiszta tenger – csupán egynéhány azon természeti adottságok közül, melyek Lošinj-t klimatikus gyógyhellyé predesztinálták.

A tudósok a Lošinj-szigeti tengervizekben mintegy kétszázhatvan bentonikus algafajt regisztráltak, melyek nagy része, összetevői és felhasználásuk különféle módozatai által jótékony hatással van az ember egészségére.

Az elmúlt harminc évben végzett bioklimatikus elemzések szerint Lošinj közel 2600 napsütéses órát számlál éves szinten, ez napi szinten átlagosan hét órát jelent, s ezzel Horvátország legnaposabb helyei közé tartozik. A napi hőmérséklet-ingadozás kiegyenlített, ami hozzájárul a stressz mérsékléséhez.

Skradin – A védett öbölben rejtőző szépségek

A Közép-Dalmáciában, Šibeniktől tizenöt kilométernyire lévő Skradin az ősi horvát városok közé tartozik. A település több mint kétezer éves múltú, gazdag kulturális-történelmi örökséggel rendelkezik, mai nevén a tizedik században bukkan fel először.

A Krka-folyó jobb partján telepedett meg, s szépségét mind a mai napig egy természetesen védett öbölben óvja. Szépségét mostanság minden utazó megcsodálhatja, aki veszi a fáradságot, és megáll a Zágráb – Split autópálya legszebb pihenőhelyén, s azon a csodálatos hídon, melyről pompázatos kilátás nyílik. Skradin a történelem folyamán szépségével számos hódítót ejtett rabul, s több ízben is lerombolták. Uralkodtak rajta az ősi liburnok, a rómaiak, a gótok, a velenceiek és a törökök is.

A turistákat egyre inkább vonzzák a Skradin tágabb környezetének, mindenek előtt a Krka középső és alsó folyásán 14.000 hektáron elterülő Krka Nemzeti Parknak a szépségei. A Krka Nemzeti Park foglalja magában ezen csodálatos folyó folyásának legnagyobb szakaszát, amely tenger felé vezető folyásán hét dübörgő, festői zuhatagot hozott létre, melyek közül a legismertebbek a Roški slap és a Skradinski buk.

A természeti jelenségeken felül a Krka Nemzeti Park bővelkedik kulturális-történelmi műemlékben is, melyek közül a legkiemelkedőbb a Visovac szigetecskén megtelepedett ferencesrendi kolostor és a Krka monostor. A folyó formálta smaragd tó közepén lévő szigeten a Visovac ferencesrendi kolostor értékes könyvtárat, műalkotásokat és tárgyi emlékeket – többek között egy híres hős kardját – őriz.  A nemzeti park északi határán helyezkednek el a tizennegyedik században épült Trošenj és Nečven nevű középkori erődök.

A Krka szépségeinek köszönhetően évről évre érkeznek a világ minden részéből a jachtok és vitorlások a skradini marinába. A horvát partok egyik leglátogatottabb jachtkikötője természetes környezetben és a szelektől remekül megóvott pozíción helyezkedik el, így nem csoda, hogy egykoron az ókori rómaiak is pont ezen a helyen alakítottak ki kikötőt maguknak.

A természeti szépségeken felül a gazdag gasztronómiai kínálat szolgáltat további jó okot az  idelátogatáshoz. Az elragadó vendéglátóhelyeken és vendéglőkben házi sonkában, vasharang alatt sült kenyérben, friss kagylókban, az angolnából készült hideg skradini hallében, a Skradini buk vízimalmaiban őrölt kukoricalisztből készült polentában, vagy a mandulával, dióval és mézzel készült hagyományos skradini tortában tobzódhatunk.

Vis – A világ még fel nem fedezett tíz álomszigete között

A közép-dalmáciai Vis szigete felkerült a világ tíz még fel nem fedezett álomszigete közé, az olasz Ischia, a vietnámi Cat Ba, a francia polinéziai Fakarava, a mikronéziai Yap és más szigetekkel együtt, jelentette nemrégiben a Yahoo Travel.

„Középkori településeivel, szűzies öbleivel, ódon építményeivel, olívafáival és Dalmácia legjobb szőlőültetvényeivel Vis predesztinált arra, hogy az Adriának a napozásra és szórakozásra rendelt következő „elkerülhetetlen célpontjává” váljon” szól ezen horvát sziget méltatása.

„Vis és Komiža, a sziget két településének kacskaringós utcácskái telis tele vannak éttermekkel, melyek a tenger tradicionális módra elkészített ízletes gyümölcseit kínálják, míg a napfényben csillámló, kilométernyi homokos strandok, apró kavicsos fövenyek és öblök a fürdőzőket csábítják” így folytatódik a szöveg, azon megjegyzés kíséretében, hogy Vis alig kétórányi kompolásra, illetve katamaránnal egy órányira van Splittől. Külön kiemelték a Srebrna-öblöt, mint a strandolásra alkalmas egyik legszebb helyet.

A falkuša vitorláshajó bölcsőhelyétől, Komižától alig öt tengeri mérföldnyire lévő apró Biševo szigete rejti a messze földön híres Kék barlangot, melyet 1884-ben báró Eugen von Ransonet írt le és örökített meg. Az Ő javaslatára szélesítették ki a barlang bejáratát, amely ennek köszönhetően az egész világ számára elérhetővé vált. Az ezüstös kékségben játszó barlang feltárt szépsége azóta folyamatosan vonzza a turistákat. A barlangnak két nyílása is van: a mesterségesen kiszélesített nyíláson keresztül egy csónak is befér, míg a kisebb, boltozatos és jóval szélesebb másik nyílás a barlang déli oldalán, a tenger szintje alatt helyezkedik el. A víz alatti nyíláson keresztül beszűrődő napsugár a vízen keresztül áthaladva először megtörik, majd a barlang fenekéről verődik vissza.

Tenger alatti szafarik a horvát Adrián

Az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés a tenger alatti szafari túrák iránt, melyeket illetően Horvátország lenyűgöző tengerfenekének és a tagolt keleti adriai partszakasznak köszönhetően igencsak keresett úti céllá válhat. A horvát partszakasz eleddig főként a „szárazföldi” turistákat és a hajósokat vonzotta, ám az elmúlt években egyre fejlettebbé válik a búvárkodás is.

Horvátország a tenger alatti régészeti lelőhelyek számát illetően Európa negyedik országa. A Kulturális Minisztérium adatai szerint az Adria horvát részében mintegy 400 tenger alatti régészeti lelőhely található, melyek közül majd 200 az őskortól a napjainkig terjedő időből származik, a legfiatalabb leletek a II. Világháborúból erednek. A minisztérium 92 helyet kulturális védettség alá helyezett, melyek közül kilenc élvez különleges védelmet.

A horvát tengerfenéken csak szervezett formában engedélyezett a búvárkodás.

A šibeniki szigetvilágban lévő Kaprije északi partjainál vannak a II. világháborús Francesco da Riminni vashajó roncsai. A csatahajót a szövetséges csapatok 1944-ben torpedózták meg és süllyesztették el, míg az a horgonyzóhelyen állomásozott. A 42 méter hosszú, és 12 méter széles hajónak három jól megőrzött árbóca is van. A hajóroncsokat csupán 1994-ben fedezték fel.
Kaprije szigetétől nem messzire, érdekes tenger alatti sziklák és üregek is vannak, amely szintén vonzó célpontul szolgál a tenger alatti világ szerelmeseinek.

A horvát Adria minden bizonnyal legismertebb roncsa a Barun Gautch osztrák személyszállító hajó az I. Világháborúból, melyet 1914-ben egy tengeri akna süllyesztett el a rovinji vizeknél. A hajó 84 méter hosszú, és 11 méter széles és 28-40 méteres mélységen feneklett meg.

A Kvarner térségben a búvárok előszeretettel keresik fel a Lina olasz kereskedelmi hajó Cres közelében nyugvó roncsait, az Unijénél lévő Tihany gőzhajó maradványait, vagy a Krk partjainál hullámsírra lelt Peltastis teherhajó roncsait.

A spliti tengerfenéken több érdekes roncs is nyugszik. Mali Barjak szigeténél süllyedt el a Teti gőz-teherhajó. A hajó függőleges helyzetben áll, és kedvelt fotós motívum. Az Ursus aknavető hajót, amely egy úszó ágyúpontont vontatott maga után, a brit tengerészet süllyesztette el 1941-ben Hvar-nál. Pelješac partjainál majd ideális mélységben helyezkedik el az S-57-es német ágyúcsónak roncsa, melyet az egyik legattraktívabb tenger alatti szafaris látványosságnak tartanak.
A dubrovniki vizekben szintén számos roncs, illetve víz alatti fal és szirt található.

Rab – A változatos tájak és a gazdag történelmi örökség szigete

Rab a Kvarneri-öböl szigetvilágához tartozó, az Adria-tenger északi részében lévő sziget. Hosszúsága 22 kilométer, szélessége pedig 3 és 10 kilométer között váltakozik. Rab városán kívül a szigeten hét további települést találunk: Barbat, Banjol, Palit, Kampor, Mundanije, Supetarska Draga és Lopar. A szigethez tartozik továbbá egy sor kisebb sziget, illetve az őt karéjozó, és ily módon szépségét kiteljesítő 27 szirt és zátony: a Lukovac nevű kis sziget, a lakatlan Dolin sziget, Sv. Grgur, Sv. Juraj, Veli i Mali Laganj, Trstenik, Veli i Mali Dolfin, Goli otok és mások. Mivel a szigetet a Kamenjak-hegy védelmezi az esetleges viharos szelektől, a hőmérséklet gyakorlatilag sohasem süllyed 0 fok alá. Rab a napfény szigete, mivel évente 2.470 napos órát számlálnak.

A szigetről már a Kr. e.-i 4. században említést tesz Pseudo Skilaksa görög geográfus, majd az ókorban Idősebb Pliniusz - Arba néven - hivatkozik rá. A rabi városfalak Kaldanacon lévő alapjai az 1. századból, Octavianus Augustus idejéből származnak. Ha a Jablancból induló komppal utazunk a Rab-szigeti Mišnjakba , akkor elsőként a sziget kopár kövekkel borított része tárul elénk, és olybá tűnik, mintha itt nem is nem is lenne élet, csak kövek halmaza. A Mišnjakban lévő kikötőből vezető úton továbbhaladva azonban a táj lassanként változáson megy át, a követ buja délszaki növényzet, tölgyesek, fenyvesek, és ciprusligetek váltják fel. Több kisebb-nagyobb parkján felül Rab város legnagyobb zöld kincsét az Adria egyik legszebb parkjának tartott Komrčar képezi.

Rab város a sziget kulturális és történelmi központjaként nagy múlttal rendelkezik. Már Kr. e. 10-ben említés történik róla egy ó római dokumentumban, melyben az akkor regnáló Octavianus Augustus császár municípiummá nevezi ki és önállósággal ruházza fel. A várost a kiváltságos Felix (boldog, szerencsés) tiszteletbeli jelzővel is felruházzák, ami azt tanúsítja, hogy már akkoriban fejlett és civilizált város volt. A város óvárosi részét a 12.-13. században hatalmas kövekből épített középkori városfal veszi körbe. Az óvárost négy harangtorony és több templom uralja. Az egyik legjelentősebb rabi műemlék a 12. századból származó Szűzanya-templom (egykori püspöki bazilika). A bazilika várost uraló harangtornya, melyet a 12. században különítettek el a templomtól, a legszebb horvátországi késő-román építmények között tartják számon.

Rab-sziget a lenyűgöző domborzati változatosságok és a legkülönfélébb csodálatos strandok szigete, míg Rab a gazdag történelmi örökség, a hosszú és kellemes sétányok városa.

Mljet Nemzeti Park

Mljet Dél-Dalmácia nagyobb szigetei közé tartozik. A Pelješac, Dubrovnik és Korčula közelében fekvő Mljet partja látszólag nem kifejezetten tagolt.
A Mljet Nemzeti Park a sziget északnyugati harmadát foglalja el. A park 5375 hektáros területe egy szárazföldi részből, és az azt övező tengerből áll. A területet 1960-ban nevezték ki nemzeti parkká, a tengeri részt pedig 1997-ben csatolták hozzá. Ez volt az első intézményes kísérlet arra, hogy egy teljes, az Adriai-tengerben egyedinek számító ökoszisztémát védelem alá helyezzenek.

A különleges – az illír korszaktól a római császárságon és a Dubrovniki Köztársaságon át számos korból származó – műemlékek mellett a sziget elsősorban különleges, „édes-sós” vizű tavai és gazdag növényvilága miatt kapta meg a nemzeti parki címet. Ne feledkezzünk meg a különleges panorámáról sem: a park területéről nagyszerűen rálátni a sziklákkal és zátonyokkal tarkított partvidékre, és a mindig zöldellő környékbeli dombokra, amelyek meredeken magasodnak a tenger színe fölé, elrejtve a mészkősziklákkal borított mezőket és a kőházakból épült ősi településeket.

A szigeten található sóstórendszer is lenyűgöző. Egy egyedülálló földrajzi és oceanográfiai jelenségről van szó, amely nemcsak hazai, hanem világszinten is unikumnak számít. A tavak felfedezetlen titkaik sokaságával már évtizedek óta vonzzák a természettudósokat és más érdeklődőket – főként az érintetlen természetet kedvelő turistákat.

A Veliko jezero mellett még egy érdekes természeti, kulturális és idegenforgalmi különlegesség várja a látogatókat: a festői Sveta Marija-sziget, a 12. században épített egykori templommal és bencés kolostorral. Különleges szépsége és az erős vallásos és kulturális atmoszférája okán az apró sziget Mljet és a nemzet park sajátos szimbóluma lett. A helyiek manapság inkább Melita néven emlegetik, a régi kolostorépületben nemrég kialakított, hasonló nevű szálloda és étterem után.

Mljet szigete szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő-takaróval büszkélkedhet. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában. A szigetet buja növényzete – különösen a nemzeti parkhoz tartozó rész gazdag növényvilága – miatt az ókorban zöld szigetnek nevezték el.

Jacques Cousteau, a híres francia tengerkutató negyven évvel ezelőtt, egy mljeti merülését követően azt mondta, hogy az itteni tenger a világ legtisztább tengerszakaszainak egyike.

A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrendszerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. A hajók többnyire a Pomena kikötőben állnak meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal. A szigeten számos pihenési lehetőség várja: fürdőzés, napozás, séta a part menti sétányokon egészen a Montokuc csúcsaiig, ahonnét szép időben az egész nemzeti parkra, a Pelješac-félszigetre, sőt, egész Korčuláig ellátni.

Split – Croatia Boat Show

Ha a kedvenc közlekedési eszköze a hajó, és nyíltan rajong a vitorlásázásért, a Croatia Boat Show-t semmiképpen sem hagyhatja ki. A rendezvény évről évre egyre több horvát és külföldi vállalatot és hajóépítőt, vonz, akik a kiállításon bemutatják termékeiket – a legkülönbözőbb típusú és méretű vízi járműveket, és hajózási felszereléseket. A vásáron azonban nemcsak a hajókról és a hajózásról tudhat meg mindent, amit tudni érdemes, hanem a vitorlás turistáknak készült legfrissebb idegenforgalmi ajánlatokat is áttekintheti.

A 12. Croatia Boat Show-t április 10-18. között rendezik meg. A vásár mellett Split-et a természeti kincsek és a kulturális örökség miatt is érdemes felkeresni. Nem kis részben ugyanakkor a Croatia Boat Show vásárnak köszönhető, hogy évről évre egyre több külföldi tengerimádó látogat el a horvát tengerpartra.

Mi is azon szerencsések között voltunk, akik részt vehettek e nagyszabású rendezvényen, Split hangulatos városában. Az előrejelzésekkel ellentétben az idő is szépen alakult, ráadásul, nagy meglepetésünkre kihajózhattunk egy First 34.7-es oktatóhajón. Így a napsütéssel együtt a tudást is magunkba szívhattuk, majd visszatérésünkkel nagy feltűnést keltve, a kellemes szelet kihasználva, egy hatalmas színes genakerrel suhantunk be a kiállítás területére, egészen a pavilonokig...

Brač szigete a világ azon tíz szigete közé tartozik, ahol legkellemesebb az élet

Az Islands című amerikai magazin a horvát Brač szigetét a világ tíz azon szigete közé sorolta, ahol a legkellemesebb az élet.
Az amerikai újság véleménye szerint Brač szigetén kívül az alábbi szigetek találhatók még a «top-listán»: a floridai Big Pine Key, a görög Kréta, az Új-Zelandon található Waiheke, a Holland-Antillákhoz tartozó Curacao, Maui a Hawaii-szigeteken, a malájziai Langkawi, a Karib-tengeren található Grand Cayman és a Csendes-óceánon lévő Palau szigete. Ezen szigetek mindegyike megkapta az «álom-sziget» elnevezést, ahol az élet kellemes és magasszinvonalú.

Brač szigetén az élet a tenger és a levegő tisztasága miatt vonzó. Ez a sziget Dalmácia egyik legszebb és legnagyobb szigete, rengeteg olajfával, valamint gyönyörű homokos és köves tiszta tengerpartjával. A szárazfölddel való összeköttetése kiváló, a gazdag gasztronómiai ajánlat pedig friss tengeri halakból, kagylókból, házi tenyésztésű bárányokból és házi készítésű sajtokból áll. Sokan dícsérik a «Plavac» nevű vörösbort is.

Az emberek könnyen elengedik magukat, életük nemcsak a munkából áll, hanem – az amerikaiakkal való ellentétben – élvezettel kávézgatnak a tenger melletti kávézókban is. Ezt az amerikai magazin munkatársai értékelték így, arra következtetésre jutva, hogy Brač szigetén az élet lassított tempóban folyik, úgy, mint ahogy ez kívánatos is. Az újságírók azt is észrevették, hogy minden, tengerparti helységben a templom a település központjában, a tenger közelében helyezkedik el, de minden templom a maga nemében különleges és érdekes.

Cres – A legnagyobb adriai sziget

A Kvarner-öböl északi részén fekvő Cres az Adriai-tenger legnagyobb szigete. Délen, Osornál, felnyitható híd köti össze Lošinj szigetével. A sziget partja 66 kilométer hosszú, elég tagolt. A nyugati és a déli partszakaszon számos apró öböl és kavicsos strand található, az északi és a keleti részen viszont kopár, meredek sziklák koszorúzzák. A sziget különlegessége, hogy egy édesvizű tó is található rajta, a Vransko jezero, amelynek felszíne a tengerszint fölött, feneke pedig 74 méterrel a tengerszint alatt található. A tóban található víz igen tiszta, ivásra is alkalmas, mi több, Európa legtisztább vizei közé tartozik, ezért a tóban fürödni szigorúan tilos.  A sziget északi részén kocsánytalan tölgy, gyertyán, szilfa és gesztenyefa nő, míg a sziget középső és déli részén legelők és sűrű macchia található.

A Cres környéki tenger tisztaságának legjobb bizonyítéka a delfinkolóniák jelenléte. A feltételezések szerint egy mintegy 100-150 delfinből álló állomány él itt. A keleti park meredek, nehezen megközelíthető területein egy ornitológiai rezervátum található; ez egy nagyon ritka madárfaj, a fehérfejű keselyű utolsó menedékeinek egyike.

A sziget egyik legérdekesebb és legkülönlegesebb része mindenképpen Lubenice, amely a tengerszint fölött 382 méterrel, egy sziklán helyezkedik el. A kőből épült város, illetve az azt körülvevő erődítmény a horvát rurális építészet egyik különösen értékes kincse. A városka maga festői látványt nyújt, hisz rengeteg középkori műemlék és régi kőház található itt, amelyek a mészkőszirtre épült három kanyargós utca mentén helyezkednek el. A középkori erődrendszer és a néhány templom mellett a település fő különlegessége a gyönyörű kilátás a tengerre és a kavicsos parttal szegélyezett Sv. Ivan-öbölre.

Forrás: Horvát Idegenforgalmi Közösség